Légy a saját olvasód

 Miután megírtad a novelládat, regényedet, egyetlen esetben sem hagyhatod ki, hogy újra átolvasd. Ezt azonban ne azon frissiben tedd meg!


Noha menet közben is előfordulhatott, hogy átírtál részeket, csak a kézirat elkészülte után tudod az egészet elolvasni, hogy az egész szöveg erősségeit és gyengéit felmérhesd. A legfontosabb, hogy ennek ne azon nyomban essél neki. Tedd félre a történeted – néhány napra, egy hétre vagy hónapra, attól függően, mennyi időre van szükséged, hogy eltávolodj tőle. Amikor már nem gondolod azt, hogy a) a kéziratod egyszerűen briliáns és te is egy istanadta zseni vagy, vagy b) teljesen gáz (különféle íróknak különféle reakcióik vannak, az önostorozás legalább olyan gyakori, mint az öntömjénezés), akkor talán készen állsz arra, hogy szenvedélyektől mentesen elolvasd. Természetesen soha nem leszel teljesen objektív a saját munkáddal szemben, ezzel ne is áltasd magad, de a pihentető időszakok segítenek abban, hogy majdnem úgy olvasd, mintha egyik saját olvasód lennél.


Olvasd el a novellád vagy regényed, mintha most látnád először. Jegyzetelj a margóra: hol ül le a sztori (jel: ott, ahol kezd a figyelmed elkalandozni)? Ha nem ismernéd a sztori végét, milyen mozzanatokat tarthatnál homályosnak? A főszereplődet valószínűleg menet közben bontottad ki; nem tűnik-e vázlatosnak az első jelenetekben? Nem túl gyorsan zavartál le egyes jeleneteket? Vannak részek, ahol mesélsz egy fontos eseményről ahelyett, hogy dramatizálnád? Mindent jegyezz fel a kézirat margójára, ami menet közben eszedbe jut.


Néha az is segít, ha valaki más olvassa el ilyen módon a kéziratodat. A „néha” azt jelenti, hogy a barátaid és családtagjaid nem feltétlenül alkalmasak erre a feladatra. Ha azonban ismersz valakit, aki képes objektíven és hozzáértő módon elolvasni és elbírálni a művedet, add neki a kéziratot. Nem biztos, hogy meg tudja mondani, hogyan javíts; de néha az is elég, ha megmutatja, hol vannak lyukak.


Sok kezdő író nem szeret újraírni. Miután heteket, hónapokat vagy éveket dolgoztak egy történeten, szeretnék, ha azt késznek titulálhatnák. Mégis: az önszerkesztés a legfontosabb, amit a munkádért tehetsz. Szinte minden esetben egy erősebb és jobb történet a végeredmény, amit nagyobb esélyed van eladni.


Forrás: Nancy Kress: Beginnings, Middles and Ends