Emlékezz ránk

Voltunk bűnösök és bátrak,

Nagy remények ránk nem vártak.

Mégis születtünk, s lettünk,

Nem szálltak el a gondok felettünk.

Éltünk, ahogy a többi kamasz,

Ha csókjait ránk hintette a tavasz.

Nevettünk, ha sírni lett volna kedvünk,

Mert mi a boldogságra lettünk.

Sokszor sírtunk, martuk egymást,

Jobbat vártunk folyton-folyvást.

De nem jött, s az idő szaladt,

Jóvá már nem tehetjük egy nap alatt.

Ha most nőne tündér szárnyam,

Hogy a múltat végig járjam...

Sok mindent nem így tennék,

Talán szebb, és jobb is lennék.

De a hibák örök pacák maradnak,

Életünk lapjaira tapadnak.

Nem törli el őket, könny, vagy bánat,

Fizethetünk értük bármi árat.

Voltunk bűnösök és bátrak.

Csalódás és könnyek vártak.

De mégis egy csapat lettünk.

Hiába úszik el az idő felettünk.