Na ki a teremtés koronája?

Egy feladatod van az életben,
küzdj, és veszíts, szívvel-lélekkel!
Nevess, ha sírni volna kedved,
vagy a célod örökre elveszted.
Szeress feltétlenül, mielőtt késő,
mert ez a szerelem lehet a végső.
Csináld, akkor is, ha már vért izzadsz!
Egy pofon az élettől: ettől majd lehiggadsz.
Fogsz még kapni sokat, ez Neked is kijár,
Nem érdemled azt sem, hogy levegőt szívjál.
Élvezeti cikk vagy, szedd már össze magad!
Mosolyogj, bólogass, ha tépik a hajad...
Amikor már sírni volna kedved,
gondolj arra: más még jobban szenved.
Add csak be magadnak, akkor is, ha nincs így.
Küzdj, hogy elérj a legvégső kincsig.
Légy hát mindig kemény, mint a kő,
mert te vagy Ádám bordája: a védtelen nő...