Magány
Ginny949 2009.02.08. 15:28

Amikor a Remény meghal, a hamvaiból valami új születik. Mi Magánynak hívjuk.
Könnyen jöttél
Könnyen jöttél, könnyen is mész,
Nem tudom, hogy mit is várok.
Csak fáj, ahogy elfelejtesz,
Sötét van itt, és én fázok.
Az ember mindig továbblép,
Jöhetnek hegyek és völgyek,
És nem létezik őrangyal,
Ki a hegyet kettétörje.
Nem fogja senki a kezed,
Ha fogta is: már csak emlék,
Mert cserben hagy minden barát,
És támad minden ellenség.
Könnyen jöttél, könnyen is mész,
Nem tudom, hogy mit is várok.
A barátság csak csalódás,
És szeretni is csak átok.
Egyszer...
Egyszer elmegyek egy olyan helyre,
Ahol senki nem talál reám,
És leülök a hideg földre,
Amitől piszkos lesz a ruhám.
Egyszer megszökök,
Nem jövök vissza,
És többé nem látsz majd soha!
És akkor talán rádöbbensz,
Mit ér a barátok sora.
Egyszer elbújok egy olyan helyre,
Hol még a hajnal sem talál,
És sirathatsz, ha úgy tartja kedved,
Mert az lesz majd az én hazám.
Egyszer meghalok, és a az lesz a végső,
És legszebbik nyughelyem,
Mert nem tudok majd Rólad többé,
És talán virág nő a szívemen.
|